Cohárd

Múltidéző

Első imádságoskönyv

Az első nyomtatásban megjelent, eredeti magyar katolikus imádságoskönyv. A mű a katolikus hitben megmaradt és a visszatért hívek gyakorlati keresztény életre vezetésére szolgált, a magyar nyelvű katolikus imádságos könyvek terén mutatkozó égető hiányt igyekeztek vele pótolni. A fordító-szerkesztő Pázmány a leginkább önálló munkát az Augustinus-idézetek fordításánál végezte, ezenkívül a Szentírásra és a liturgikus gyakorlatban használt szövegekre támaszkodott, de felhasználta Balassi Bálint és Nyéki Vörös Mátyás zsoltárszövegeit is. Magyarországon 1610-ben adták ki először Pozsonyban, majd még a szerző életében kétszer. Rendkívüli népszerűségét mutatja a két évszázadon át megjelent számtalan kiadás mellett az is, hogy szövegeit más gyűjteményekben is felhasználták, sőt protestáns kiadványokba is átvették. A Pázmány életében napvilágot látott kiadásait a szerző kismértékben újra és újra átdolgozta, később inkább csak a változó ünnepek tábláját változtatták az eltelt éveket figyelembe véve. Itt szereplő, 1701-es kiadását a néhány évig Nagyszombatban működő bécsi rézmetsző, Frank von Landgraffen képeivel díszítették

Tihanyi Lajos-Trencséni lépcsős utca

A Magyar Szent Korona 1790-ben készült színes rézmetszete.

Czetter (Tzetter) János kézzel színezett, 1790-ben készített rézmetszete. Megjelent: Naponként való jegyzései az 1790-dik eszt. felséges IIdik Leopold tsászár, és magyar országi király által, szabad királyi várossába Budára,... rendelt ... Magyar ország gyűlésének; ... (Bécs, 1791, Baumeister) mellékleteként.

Portré

Rövid igazgatás a’ Nemes Magyar Orszagnak Es hozzá tartozó Részeknek szokott törveny folyasirol. Mellyet Deákbol Magyar nyelvre forditott-- Varadgyan.

Leutschoviae, 1650. Typis Laurentii Breveri. (8)+509+(15)p. A kötet első része kéthasábosan szedve tartalmazza Kitonichnak a peres eljárások magyarországi szokásjogáról írt latin nyelvű kézikönyvét és Kászoni Jánosnak, az erdélyi fejedelmi nagyobb kancellária írnokának erről készült magyar fordítását. Kitonich munkája 1619-ben Nagyszombatban, a fordítás 1647-ben Gyulafehérvárott jelent meg első alkalommal. A kiadvány része önálló címlappal Kitonich Centuria certarum... című munkája, amely Werbőczi Hármaskönyvéből mutat be száz vitás jogi tételt, és keres ezekre megoldást. A mű korának egyetlen tudományos igényű, magyar vonatkozású jogi kézikönyve volt, jelentőségét mutatja, hogy a XVII. század második felétől a XIX. század végéig a magyar törvények hivatalos kiadásainak függelékeként szerepelt.