Első imádságoskönyv

Az első nyomtatásban megjelent, eredeti magyar katolikus imádságoskönyv. A mű a katolikus hitben megmaradt és a visszatért hívek gyakorlati keresztény életre vezetésére szolgált, a magyar nyelvű katolikus imádságos könyvek terén mutatkozó égető hiányt igyekeztek vele pótolni. A fordító-szerkesztő Pázmány a leginkább önálló munkát az Augustinus-idézetek fordításánál végezte, ezenkívül a Szentírásra és a liturgikus gyakorlatban használt szövegekre támaszkodott, de felhasználta Balassi Bálint és Nyéki Vörös Mátyás zsoltárszövegeit is. Magyarországon 1610-ben adták ki először Pozsonyban, majd még a szerző életében kétszer. Rendkívüli népszerűségét mutatja a két évszázadon át megjelent számtalan kiadás mellett az is, hogy szövegeit más gyűjteményekben is felhasználták, sőt protestáns kiadványokba is átvették. A Pázmány életében napvilágot látott kiadásait a szerző kismértékben újra és újra átdolgozta, később inkább csak a változó ünnepek tábláját változtatták az eltelt éveket figyelembe véve. Itt szereplő, 1701-es kiadását a néhány évig Nagyszombatban működő bécsi rézmetsző, Frank von Landgraffen képeivel díszítették

Tihanyi Lajos-Trencséni lépcsős utca

A Magyar Szent Korona 1790-ben készült színes rézmetszete.

Czetter (Tzetter) János kézzel színezett, 1790-ben készített rézmetszete. Megjelent: Naponként való jegyzései az 1790-dik eszt. felséges IIdik Leopold tsászár, és magyar országi király által, szabad királyi várossába Budára,... rendelt ... Magyar ország gyűlésének; ... (Bécs, 1791, Baumeister) mellékleteként.

Portré

Rövid igazgatás a’ Nemes Magyar Orszagnak Es hozzá tartozó Részeknek szokott törveny folyasirol. Mellyet Deákbol Magyar nyelvre forditott-- Varadgyan.

Leutschoviae, 1650. Typis Laurentii Breveri. (8)+509+(15)p. A kötet első része kéthasábosan szedve tartalmazza Kitonichnak a peres eljárások magyarországi szokásjogáról írt latin nyelvű kézikönyvét és Kászoni Jánosnak, az erdélyi fejedelmi nagyobb kancellária írnokának erről készült magyar fordítását. Kitonich munkája 1619-ben Nagyszombatban, a fordítás 1647-ben Gyulafehérvárott jelent meg első alkalommal. A kiadvány része önálló címlappal Kitonich Centuria certarum... című munkája, amely Werbőczi Hármaskönyvéből mutat be száz vitás jogi tételt, és keres ezekre megoldást. A mű korának egyetlen tudományos igényű, magyar vonatkozású jogi kézikönyve volt, jelentőségét mutatja, hogy a XVII. század második felétől a XIX. század végéig a magyar törvények hivatalos kiadásainak függelékeként szerepelt.

Faludy György:Óda a magyar nyelvhez

Most, hogy szobámban ér az est setétje,
te jutsz eszembe, Szent Gellért cselédje,
s ajkad, melyről az esti fák alól
először szólt az ének magyarul.
Arcod tatár emléke már ködös,
de titkunk itt e földön még közös
s a te dalod zsong minden idegemben
itt, idegenben.

Magyar nyelv! Vándorutakon kísérőm,
sértett gőgömben értőm és kísértőm,
kínok közt, gondjaimtól részegen,
örökzöld földem és egész egem,
bőröm, bérem, bírám, borom, míg bírom
és soraimmal sorsom túl a síron,
kurjongó kedv, komisz közöny, konok gyász:
mennyei poggyász.

Magyar szó! Ajkamon s gégém lazán
vont hangszerén lázam, házam, hazám,
almom-álmom, lovacskám, csengős szánom,
és dal a számon, mit kérnek majd számon: –
nincs vasvértem, páncélom, mellvasom,
de Berzsenyivel zeng a mellkasom
s nem győz le ellenség, rangomra törvén,
sem haditörvény.

Jöhetsz reám méreggel, tőrrel, ékkel,
de én itt állok az ikes igékkel.
Árkon-bokron kergethetsz hét világnak:
a hangutánzó szók utánam szállnak,
mint sustorgó füzesbe font utak
fölött alkonykor krúgató ludak,
s minden szavamban százszor látom orcád,
bús Magyarország.

Kihalt gyökök: tőzeggel súlyos rétek,
ahol a fák, mint holt igék, kiégtek.
Ős szók: a szemhatárról századok
ködéből még derengő nádasok,
gyepüs vápákon elhullt katonák,
s ti bíbicek, bölények, battonyák,
miket vadásztak vén csillyehajókról
lápos aszókon.

Magas hangok: szöcskék és tücskök rétje,
mély hangok: alkony violasötétje,
káromlások veszejtő vadona,
mondatszerkesztés pogány pagonya,
kötőszók: sok-sok illanó fodor,
s hangsúly, te vidám, hangsúly, te komor,
lelkünk dolmánya, szőtteses, világszép
s búzavirágkék.

Múlt T-je: történelmünk varjúszárnya,
karók, keresztek és bitófák árnya,
s melléknevek, gazdag virágbarázdák,
busák, buják, burjánzók és garázdák,
melyik vidám faeke nyomtatott?
S ti mellérendelt, kurta mondatok
mint paprika, ha füzére vereslőn
lóg az ereszről.

Ragok: szegények szurtos csecsemői,
kapaszkodtok s nem tudtok nagyra nőni,
és E-betűk serege: fekete
mezőn zsellérek koldus menete,
s ti kongó-bongó helyhatározók,
kukoricásban jó irányt hozók,
ban-ben-bim-bam: toronyból messze hangzó
könnyű harangszó.

Jelentőmód. Az aszály mindörökre
ráült a szürke, megrepedt rögökre.
Magánhangzó-illeszkedés! Kaján
törvénykönyvvé Werbőczi gyúrt talán?
Mi vagy? Fülledt ötödfél százada
robotba tört paraszt alázata,
vagy összhang, mely jövendő, szebb utakra
messze mutatna?

És főnevek, ti szikárak és szépek,
ti birtokos ragokkal úri népek,
országvesztők, elmozdíthatlanok,
s ti elsikkadt, felőrölt alanyok,
megölt vagy messze bujdosó fiak,
Hajnóczyk, Dózsák meg Rákócziak –
ó jaj nekünk, mi történt ennyi lánggal
és a hazánkkal?

Parasztok nyelve, nem urak latinja,
nem grófok rangja, de jobbágyok kínja,
magyar nyelv! fergetegben álló fácska,
hajlongasz szélcibáltan, megalázva –
s ki fog-e törzsöd lombbal hajtani?
Te vagy jelenünk és a hajdani
arcunkat rejtő Veronika-kendő
és a jövendő.

Magyar nyelv! Sarjadsz és egy vagy velünk
és forró, mint forrongó szellemünk.
Nem teljesült vágy, de égő ígéret,
közös jövő és felzengő ítélet,
nem hűs palackok tiszta óbora,
nem billentyűre járó zongora,
de erjedő must, könnyeinkben úszó
tárogatószó.

Kmetty János (1889-1975): Nagybánya

Dávid Ferenc:Első resze az Szent Irasnac külen külen reszeyböl vöt predicaciocnac az Atya Istenröl...

Dávid Ferenc (1520 ?-1579) egyházi író, reformátor, az erdélyi unitárius egyház alapítója 1555-től Kolozsvár főlelkésze, 1557-ben az erdélyi magyar protestáns egyházmegye szuperintendense. Később János Zsigmond erdélyi fejedelem udvari prédikátora lett. Ekkortól kezdett antitrinitárius (későbbi nevén "unitárius") nézeteket vallani. 1567-ben János Zsigmond a rendelkezésére bocsátotta a gyulafehérvári nyomdát, hogy nézeteit hirdesse. - Jelentős részben az ő tevékenységének köszönhető, hogy Erdély a vallási türelem jelképe lett Európában. 1568. január 6-13 napjain tartották Tordán azt a híres országgyűlést, ahol elsőként Európában határozatot hoztak a vallásszabadság biztosítására. 1571-ben János Zsigmond halála után a katolikus Báthory István lett Erdély fejedelme. Még abban az évben a gyulafehérvári nyomdát visszavette az unitáriusoktól. Az 1572. évi marosvásárhelyi országgyűlés megerősítette a vallásügyi törvényt, de egyben kimondta az újabb hitújítások tilalmát is. Dávid Ferencet ennek a tilalomnak az alapján fogta perbe 1579-ben Báthory Kristóf fejedelem. A hite miatt életfogytiglani fogságra ítélték. A dévai várbörtön foglyaként halt meg. - Dávid Ferenc a magyar reformáció irodalmának egyetlen olyan - máig is ható - képviselője, akinek munkásságára egész Európa felfigyelt. Olyan hitrendszer kialakításán munkálkodott, amely a Biblia betűjével és a józan ész követelményeivel egyaránt összhangban van.
Nyomtatta Raphael Hoffhalter 1569-Gyulafehérvár

báró Orbán Balázs(Lengyelfalva, 1830. február 3. – Budapest, 1890. április 19.)

seprősi Czárán Gyulára emlékezve

Áprily Lajos: Zúg a patak


Ős fenyvesek közt zúg a völgy patakja,
ezüst tajték csillámlik habjain;
amint a szirteken tovább iramlik,
futása gyors. - Így múlnak napjaim.

Nem fáj, hogy elszáll sápadt ifjuságom
örökre visszahozhatatlanul:
fenyő, örökzöld lenni nem kivántam,
elmúlt a nyár, virágom szirma hull.

Csupán csak egy fáj, fojtó vasmarokkal
egy gondolat szorítja szívemet:
hogy könnyen elfecsérelt ifjuságom
meglátogat majd egyszer engemet.

Ősszel talán, haldokló alkonyatban
emlékké váltan hozzám visszatér
és számonkéri vértelen szivemtől
mindazt, mit egykor eljátszott a vér.

Majd föltámad zsibongó méherajként
a múltamból sok fájó pillanat,
az álom, melyért dőre könnyüséggel
feláldozám a boldogságomat.

És jönni fog az emlékek sorában
sötét hajad és ábrándos szemed,
s vagy megnyugszik szivem, hogy érted éltem,
vagy gyötrő megbánástól megreped.

Reményik Sándor: Tündérfok

Az életednek van egy titkos csúcsa,
Mely rejtve őrzi boldogságod,
Egy sziklafok, ahonnan Te az élet
Töretlen teljességét látod,
Hol imádkoznál hosszan, térdenállva,
Mert onnan végtelen a panoráma.

Az életednek van egy titkos csúcsa
Köröskörül őserdő, ősbozót -
Keresztül-kasul vágtató csapások,
A sok hamistól nem látni a jót,
Isten előre ment, a csúcson vár be -
Csak az a kérdés, hogy odatalálsz-e?

Az életednek van egy titkos csúcsa,
Hová a mélyből kibukkan fejed
S a szépség minden gazdagsága, fénye
Megáldja két csodálkozó szemed,
Hol tiszta vagy, mint kristálypatakok
S megnyitod szíved, mint egy ablakot.

Az életednek van egy titkos csúcsa,
Vezetnek hozzá szent véletlenek,
Jaj, hogy leszállni kell, jaj, hogy nem adhatsz
A pillanatnak örökéletet!
S botlasz újra sok rögös, buta úton. -

De mindegy. Egyszer fenn voltál a csúcson.

FERNANDO BOTERO - egy kiállítás margójára

Latin nyelvű címereslevél, kelt: Bécs, 1550. IV. 16.

Tenesvári Pelbárt:Stellarium Corone benedicte virginis Marie in laudem eius pro singulis predicationibus elegantissime coaptatum

Hagenaw, 1508. Henricus Gran. (294)p. A magyar középkor legjelentősebb író-prédikátorának legelső műve. Pelbárt 1483-tól a dogmatika tanára volt rendjének budai főiskoláján. Itt írta meg munkáját fogadalomból Szűz Mária tiszteletére, miután az 1479–81 között pusztító pestisjárvány idején csodával határos módon meggyógyult. Művének ihletője az Apokalipszis könyvének Mária-ábrázolása volt: a csillagkoszorú számszimbolikáját feloldva 12 részre – azon belül artikulusokra és capitulumokra – bontott könyvben írta meg beszédmintáit. Célja az volt, hogy latin szövegének felhasználásával végül is magyarul hangozzanak el beszédei. Felhasználta az egész keresztény világban virágzó Mária-kultusz hagyományát. Koncepciójára legnagyobb hatással Epiphanosz szalamiszi püspök műve lehetett, melynek latin változata „De 12 gemmis” címen igen elterjedt volt a középkorban. Az akkori hagyományokra támaszkodva, de már a reneszánszra jellemző teljességre való törekvéssel írja le Mária alakját, testi-lelki tisztaságtól ragyogó, üde, fiatal nőnek ábrázolva. Több részletében nem is titkoltan saját szépségideálját követte. Művét, mellyel rangos helyet foglalt el az európai egyházi irodalomban, 1483-ban fejezte be. Első alkalommal 1498-ban jelent meg Hagenauban. Többi munkájához hasonlóan számtalan kiadást ért meg, még legalább száz éven át kedvelték és használták Európa-szerte. Pelbárt munkái néhány kivételtől eltekintve az augsburgi kiadó, Johannes Rynmann megbízásából Heinrich Grannál jelentek meg Hagenauban. A szakirodalomban általánosan elfogadott vélekedés szerint Rynmann érdeme Temesvári munkáinak felfedezése és nyomtatásban való megjelentetése. Korabeli, vaknyomásos, sérült bőrkötésben. Az egymástól különböző díszítésű elő- és háttáblát dupla és tripla léniákkal osztották mezőkre, melyekben görgetős bélyegzőkkel készített, növényi és geometrikus ornamensek lenyomatai láthatók.

Gyergyó 1940 szeptember

A képeket Miskey Zoltán ezredes készítette 1940-ben amikor is a magyar hadsereg bevonult Erdélybe és Gyergyószentmiklósra.