2010. július 21., szerda

Gyönyörű vers...

Radnóti Miklós: Tétova óda

Mióta készülök, hogy elmondjam neked
szerelmem rejtett csillagrendszerét;
egy képben csak talán, s csupán a lényeget.
De nyüzsgő s áradó vagy bennem mint a lét
és néha meg olyan, oly biztos és örök,
mint kőben a megkövesült csigaház.
A holdtól cirmos éj mozdul fejem fölött
s zizzenve röppenő kis álmokat vadász.
S még mindig nem tudom elmondani neked,
mit is jelent az nékem, hogyha dolgozom,
óvó tekinteted érzem kezem felett.
Hasonlat mit sem ér. Felötlik s eldobom.
És holnap az egészet ujra kezdem,
mert annyit érek én, amennyit ér a szó
versemben s mert ez addig izgat engem,
míg csont marad belőlem s néhány hajcsomó.
Fáradt vagy s én is érzem, hosszú volt a nap, –
mit mondjak még? A tárgyak összenéznek
s téged dicsérnek, zeng egy fél cukordarab
az asztalon és csöppje hull a méznek
s mint színarany golyó ragyog a teritőn,
s magától csendül egy üres vizespohár.
Boldog, mert véled él. S talán lesz még időm,
hogy elmondjam milyen, mikor jöttödre vár.
Az álom hullongó sötétje meg-megérint,
elszáll, majd visszatér a homlokodra,
álmos szemed búcsúzva még felémint,
hajad kibomlik, szétterül lobogva,
s elalszol. Pillád hosszú árnya lebben.
Kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág,
de benned alszom én is, nem vagy más világ.
S idáig hallom én, hogy változik a sok
rejtelmes, vékony, bölcs vonal hűs tenyeredben.

Radnóti Miklós

Balla Béla (Arad, 1882 - Nagybánya, 1965)

2010. július 20., kedd

Kádár Béla (Budapest, 1877 - Budapest, 1956)

Nagy László: Táncbéli tánc-szók



                       I
Nem vagyok jó, nem vagyok jó senkinek
Rám ugatnak égiek és földiek
Tánc a lábam, kutya a föld, eb az ég
Jó lennénk majd, égetőn ha kellenék
Jó vótam én, jó vótam én ezelőtt
Szivárvánnyal írtam be a levegőt
Átváltozott gyászfekete szalagra
Hétrét kéne görnyedeznem alatta.
Fáj a szívem, kimutatnom nem lehet
Majd meggyógyít, aki szívből megszeret
Tánc a lábam, kutya a föld, eb az ég
Hadd mulatok, mikor sírnom illenék!
              II
Kutya a föld, eb az ég
Sehol semmi menedék
Ne is akarj menedéket
Amíg benned zeng a lélek
Most rúgjon a sarkad szikrát
Égesd el a világ piszkát
Aki bírja, kipirosul
Még a csúf is kicsinosul!

Forgasd ide, oda is
Lángoljon a szoknya is
Elköltözni csúnya vóna
Deszka közé csomagolva
Mert mibennünk zeng a lélek
Minket illet ez az élet!
           III
Ez a világ ellobban
Ölelj engem mégjobban
Hajamtól a sarkamig
Hajnalig, de hajnalig
Nem hajnalig, örökig
Szakadatlan örömig
             IV
Oda menjünk, ahol kellünk
Ahol nekünk öröm lennünk
Hol a csókok nem csimbókok
Nem hálóznak be a pókok
Aki minket meggyaláz
Fárassza el azt a frász
Jó habosra hajtsa meg
Talonnaknak se tartsa meg
Aki minket meggyaláz
Gyötörje meg azt a láz
Pokol legyen a lakhelye
Égjen el a tüdeje
             V
Én is nyitok arany torkot
Mint a rigó, úgy rikoltok
Csapkodom a nyári zöldet
Átnyilazok eget, földet
És akit én megtalálok
Pántolok rá aranypántot
Úgy szeretem, úgy szorítom
Én sohase szomorítom



                                    Köszönet Dráfi Emesének hogy megismerhettem a verset...

2010. július 19., hétfő

CESARIA EVORA - new single - "Ligereza"

CESARIA EVORA - new song - "Sentimento"

Egy hely ahol jó lenni...Zöldfoki-szigetek

Márton Árpád 1940 oktober 4 Gyergyóalfalu

 Vannak gyerekkorból megmaradt kiállítási élmények.Márton Árpád is azokhoz az erdélyi,csíki festőkhöz tartozik aki gyerekkorom emlékeiben rögzültek hiszen jó volt,sőt ünnep volt elmenni egy egy kiállítására,vagy meglesni Szárhegyen ahogyan dolgozik a szabadban.Emlékek cserépdarabkái.....
A kezek éjszakája – Márton Árpádnak
                  Ferenczes István
 aj ki vérig meztelen
porlik jakut telekben
mindig élőbb hét seben
poklokon túl végeken
ujjain száz rettenet
ravataloz színeket
pirosat nyel füst az ég
feketébe fut a kék
moszatbarnát ölt a zöld
húslilát a sárga költ
s vérrel kevert temperát
késre tűzött rezedát
követel mert fáj de fáj
az arcunk mögötti táj
szétfut mint az akvarell
mint tűz lángja lobban el
parasztbánat az álom
kútba kiáltott átok…
te hóból épült Isten
te mentsd meg színeinket

Régi régi kedvenc,Pilinszky János

NÉGYSOROS
Alvó szegek a jéghideg homokban.
Plakátmagányban ázó éjjelek.
Égve hagytad a folyósón a villanyt.
Ma ontják véremet.

gróf Zrinyi Miklós(Ozalj 1620. május 1. – Kursanecz, 1664. november 18)

Temesvári Pelbárt (Temesvár, 1435 körül – Buda, 1504. január 22.) ferences szerzetes, skolasztikus író

Ritka,becses magyar könyv:(Apácai Csere) Apatzai Tsere János: Magyar encyclopaedia. Az az, Minden igaz es hasznos Böltseségnek szep rendbe foglalása es Magyar nyelven világra botsátása -- által.

A magyar tudománytörténet egyik mérföldkövének számító, a kor teljes tudományosságát magyar nyelven összefoglaló munka első kiadása, Apáczai fő műve. Méltatói kiemelik a kor haladó szellemi irányzatait egységbe foglaló, korszerű gondolkodásmódját, hangsúlyosan természettudományos jellegét, valamint a magyar tudományos szókincs megalkotásában betöltött úttörő szerepét. A szerző 1648-ban Geleji Katona István ösztöndíjával több holland egyetemen tanult, majd Utrechtben teológiai doktori fokozatot szerzett. 1653 nyarának végén Csulai György református püspök korábbi hívására hazatért és Gyulafehérváron kezdett tanítani. Reformelképzelései miatt elbocsátották és II. Rákóczi Györgynél is kegyvesztett lett. Lórántffy Zsuzsanna és Bethlen János közbenjárására azonban 1656-ban a fejedelem kinevezte a kolozsvári iskola vezetőjévé. Az Enciklopédia alapötlete Bisterfeldtől származik, akinek Apáczai tanítványa volt Gyulafehérváron. Eszerint a Biblia magyarázatát csak a tudományok teljes körű ismerete teszi lehetővé. A mű mintájául Alsted 1630-ban napvilágot látott enciklopédiája szolgált, forrásai között pedig a kor legkiválóbb szerzőinek (Descartes, Petrus Ramus, Scribonius, Henricus Regius, Dudleius Fennerus és Amesius) munkáit találjuk. Eredetileg 12 fejezetből állt volna, de az utolsó - a retorikai - nem készült el. A szakirodalomban a mű előzményeként emlegetik a még Hollandiában írt, de 1654-ben Gyulafehérváron megjelent Magyar Grammatikácskát, amelyben Apáczai kísérletet tett egy filozófiai ágazat magyar szaknyelvének megteremtésére. Az Enciklopédia első nyolc része még Utrechtben került nyomdába, az utolsó három fejezet azonban már Erdélyben született, és innen küldte ki azokat Apáczai. Ez az oka, hogy  távollétében igen sok sajtóhiba és lapszámtévesztés került a kötetbe. A nyomtatvány három részből áll: az első maga az Enciklopédia szövege, ezt követi önálló címlappal, de folyamatos lap- és ívszámozással - az 1653 novemberében, a gyulafehérvári kollégiumban elmondott beszéd "Oratio de studio sapientiae" címmel, végül Apáczai négy latin nyelvű levele zárja a kötetet.

Aba Novák Vilmos (Budapest, 1894 - Budapest, 1941)